Globalization of the labour market – Circular migration in Hungary

Abstract

Explanation of the recently intensified willingness to migrate has many components, among which migration for the purpose of employment is a paramount one. The study deals with the exploration of the three basic characteristics of globalizing employment in Central and Eastern Europe and Hungary in particular: migration motivations of foreign employees, their labour market characteristics and the degree of their social integration. The authors aim to provide a comprehensive picture of the content of engagement – which is continuously becoming significant in practice – of highly qualified employees originating from developed countries. The findings at the end of the analysis – due to the size and homogenous nature of the sample – are mostly thought-experiments, but we expect to provide a valid contribution to scientific and everyday discussions about migration.

Bibliography

1. Balcerzak, A. P. (2016), Multiple-criteria Evaluation of Quality of Human Capital in the European Union Countries, Economics and Sociology, 9(2), 11-26. doi: 10.14254/2071-789X.2016/9-2/1

2. Bijl, R.V., Zorlu, A., Jennissen, R.P.W., & Blom M. (2009). The integration of migrants in the Netherlands monitored over time: Trend and cohort analyses. In: Bonifazi, C. - Okólski, M. - Schoorl, J. Simon P. (eds.) International Migration in Europe: New

3. Bilan, Y., Gavurova, B., Stanisław, G., & Tkacova, A. (2017). The Composite Coincident Indicator (CCI) for Business Cycles. Acta Polytechnica Hungarica, 14(7), 71-90.

4. Bodó J. (2016). Határátlépések, térbeélések. Migránsok a transznacionális térben. Iskolakultúra, 26(1), 20-30.

5. Bördős K., Csillag M., & Orosz A. (2016). A bevándorlás hatása a hazai munkavállalók munkapiaci helyzetére Európában - Összefoglaló az empirikus eredményekről. In: Munkaerőpiaci Tükör 2015. MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdasá

6. Dajnoki K., & Héder M. (2017). „Új szelek fújnak” - a HR válasza a globalizáció és a változás kihívásaira. Hadtudomány: A Magyar Hadtudományi Társaság Folyóirata, 27(E-szám) 84-93.

7. Dél-Alföldi Regionális Társadalomtudományi Kutatási Egyesület (2009). Biztos út a magyar munkaerőpiacra?! A bevándorlók munkaerőpiaci helyzete Magyarországon. Szeged.

8. Danaj, A., Lazányi, K., & Bilan, S. (2018). Euroscepticism and populism in Hungary: The analysis of the prime minister’s discourse. Journal of International Studies, 11(1), 240-247. doi:10.14254/2071-8330.2018/11-1/18

9. Entzinger, H., & Biezeveld, R. (2003). Benchmarking in immigrant integration. European Research Centre on Migration and Ethnic Relations (ERCOMER), Rotterdam.

10. Ernest, A. T. B., & Donald, L. N. (1972). Conceptual Frameworks for the Analysis of Race Relations: An Evaluation. Social Forces, 50(3), 333-348.

11. Fleischer T. (2017). A migráció és társadalmi-gazdasági összefüggései: az MTA KRTK vándorszemináriuma. Tér és Társadalom, 31(1), 147-157.

12. Gödri I. (2010). Bevándorlás és etnicitás - összefüggések nyomában. In: Hárs Á. -Tóth J. (eds.): Változó migráció - változó környezet. MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Budapest, 87-124.

13. Gödri I. (2017). Az integráció mutatói és esélykülönbségei a Magyarországon élő bevándorlók): Bevándorlók munkaerő-piaci integrációja Magyarországon - népszámlálási helyzetkép. In Munkaerőpiaci Tükör 2015. MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatókö

14. Gordon, M. M. (1964). Assimilation in American Life. Oxford University Press, New York.

15. Hárs Á. (2010). Migráció a harmadik országokból a statisztikai adatok tükrében. In: Örkény A. - Székelyi M. (eds): Az idegen Magyarország-Bevándorlók társadalmi integrációja. ELTE Eötvös Kiadó. MTA ENKI. Budapest. 15-49.

16. Horn, D., & Kónya, I. (2016). Bevándorlók kulturális integrációját meghatározó tényezők.: In Munkaerőpiaci Tükör 2015. MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet, Budapest, 149-158.

17. Illés, S., & Kincses, Á. (2009). Migráció és cirkuláció. Statisztikai Szemle, 87(7-8), 730-747.

18. Juhász, J., Makara, P., & Makara, E. (2011). A munkaerő-piaci integráció kihívásai Magyarországon. A harmadik országbeli munkavállalók beilleszkedésének esélyei és korlátai. Kutatási záró tanulmány. Panta Rhei Társadalomkutató Bt.. Budapest 2011. június

19. Kovách I., Luca K., & Szabó A. (2015). Társadalmi integráció, dezintegráció és társadalmi rétegződés." SOCIO. HU 2015.3, 63-83.

20. Lados G., & Hegedűs G. (2012). A re-migráció európai és hazai lehetőségeinek értékelése a munkaerőpiac szempontjából. In: Kockázat - Konfliktus - Kihívás: A VI. Magyar Földrajzi Konferencia, a MERIEXWA nyitókonferencia és a Geográfus Doktoranduszok Ország

21. Lazányi, K., Čepel, M., & Bilan, S. (2017). Comparison of Trust and Social Relations among Students in Russian and Hungarian Higher Education. Economics and Sociology, 10(4), 162-174. doi:10.14254/2071-789X.2017/10-4/13

22. Melegh, A., Kovács, É., & Gödri, I. (2010). „Azt hittem célt tévesztettem” - A bevándorló nők élettörténeti perspektívái, integrációja és a bevándorlókkal kapcsolatos attitűdök nyolc európai országban. KSH NKI Kutatási Jelentések 88. KSH Népességtudományi

23. Oláh, J., Halasi, G., Szakály, Z., Popp, J., & Balogh, P. (2017). The impact of international migration on the labour market—A case study from Hungary. Amfiteatru Econ., 19, 790-805.

24. Örkény, A., & Székelyi, M. (2010). Hat migráns csoport összehasonlító elemzése. In: Örkény A. - Székelyi M. (eds.): Az idegen Magyarország-Bevándorlók társadalmi integrációja. ELTE Eötvös Kiadó. MTA ENKI. Budapest. 49-97.

25. Park, R. E. (1928). Human Migration and the Marginal Man. American Journal of Sociology, 33(6), 881-893.

26. Portes, A., & Böröcz, J. (1989). Contemporary Immigration: Theoretical Perspectives on Its Determinants and Modes of Incorporation. International Migration Review, 23(3), 606-630.

27. Putnoki P. (2016). A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai. NGM. Kézirat.

28. Ruhs, M., & Vargas-Silva, C. (2014). The labour market effects of immigration. Migration Observatory Briefing, University of Oxford. http://www.migrationobservatory.ox.ac.uk/wp-content/uploads/2016/04/Briefing-Labour_Market_Effects_of_Immigration.pdf

29. Sík E. (2012). A migráció szociológiája1. Budapest: ELTE TáTK. 21, 7-33.

30. Simionescu, M., Ciuiu, D., Bilan, Y., & Strielkowski, W. (2016). GDP and net migration in some eastern and south-eastern countries of Europe. A panel data and Bayesian approach. Montenegrin Journal of Economics, 12(2), 161-175

31. Simionescu, M., Bilan, Y., Smrčka, L., & Vincúrová, Z. (2017a). The effects of European economic integration and the impact of brexit on the UK immigrants from the CEE countries. E+ M Ekonomie a Management, XX(1), 29-47.

32. Simionescu, M., Bilan, Y., & Mentel, G. (2017b). Economic Effects of Migration from Poland to the UK. Amfiteatru Economic, 19(46), 757-770

33. Stone, W., & Hughes, J. (2002). Measuring social capital: towards a standardised approach. Paper presented at the, 3(9214), 7820.

34. Streimikiene, D., Bilan, Y., Jasinskas, E., & Griksaite, R. (2016). Migration Trends in Lithuania and other New EU Member States. Transformations in Business & Economics, 15(1). 21-33.

35. Rausser, G., Strielkowski, W., Bilan, Y., & Tsevukh, Y. (2018). Migrant remittances and their impact on the economic development of the Baltic States. Geographica Pannonica, 22(3), 165-175

36. Utasi Á. (2002). A társadalmi integráció és szolidaritás alapjai: a bizalmas kapcsolatok. Századvég− Új folyam, 24. http://www.c3.hu/scripta/szazadveg/24/utasi.htm. 2018. április 11.

37. Zhou, M. (1997). Segmented Assimilation: Issues, Controversies, and Recent Research on the New Second Generation. International Migration Review, 31(4), 975-1008.